Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kóny a Rábaköz legnépesebb települései közé tartozik.

 

A község lakóinak száma 2694 fő. Ez a szám a falu kedvező fekvésének, dinamikus fejlődésének köszönhetően nem csökken. A nemzetiséget tekintve kisebbség nincs a településen. A község ivóvíz hálózata 25 éve épült ki. Telefonhálózattal, gázzal, és csatornával rendelkezik. Kóny 27 utcájának 98 %-a burkolt, portalanított. A letelepedni kívánó fiatalok részére a falu északi részén új közművesített telkeket alakítottak ki.

 

A Győrt Sopronnal összekötő 85-ös számú főközlekedési útvonal az északi oldalon határolja, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút pedig átszeli a falut. Sopron 60 km, Győr pedig 25 km távolságra fekszik. Az óránként közlekedő menetrendszerinti autóbuszjárattal a megyeszékhely 25 perc alatt, vonattal 15 perc alatt elérhető. Vasúti ipari rakodópálya is van a településen.

 

A község kedvező fekvése, megközelítési lehetőségei és a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő a letelepedni kívánó ipari, mezőgazdasági befektetők számára jó lehetőségeket jelent.

 

A község a Rábaköz és a Tóköz határán helyezkedik el, nyugati irányból a Hanság övezi, ennek a tórendszernek tagja a Tündértó.

 

 Az első írásos emlék – Kóny alapítólevele – 1228-ból származik. Az oklevele tanúsága szerint II. Endre király az 52 szabadosból álló falut a Téth nemzetségből származó Demeternek adományozta. Ezt az adománylevelet Mátyás király és II. Lajos is megújította.

 

A XVI. Század végén a királyi kamara tulajdona a község, de haszonélvezői igen sűrűn váltakoznak. 1685-től többszöri birtokos-váltás után ismét a győri káptalané lett. 1641-ben Nádasdy Ferenc katonái kifosztották a települést. A XIX. Században a jobbágybirtokok megváltását követően is jelentékeny területű föld maradt a káptalan kezén.

 

A világháborúk pusztításának sok kónyi áldozata lett, nevüket a Hősök szobrán, illetve a templom falán elhelyezett márványtábla őrzi.

 

A műemlék jellegű templom 1723-ban épült barokk stílusban. Védőszentje Szent Mihály, melynek ünnepén ( szeptember 29.) búcsúkezdő táncként a Hagyományőrző Néptánccsoport ma is eljárja a híres kónyi verbunkot.

 

A faluvégi utak mentén szentek szobrai állnak, legnevezetesebb közülük Nepomuki Szent János szobra. Közismert falucsúfolója a bikáról szól.

 

A település határában 250 hektárnyi terület tájvédelmi körzet, a Fertő – Hanság Nemzeti Park része. Természeti értéke a tőzeg tavak rendszere, melynek 60 hektáros vízterülete horgászásra, csónakázásra alkalmas.

 

A helyi rendezvények közül kiemelkedő az augusztus eleji falunap.